Full panoráma

Van az úgy, hogy az ember érzi, hogy valami nem jó, de nem tudja, hogy mit kellene megváltoztatnia a képletben. Csak morajlik, morajlik benned a zűrzavar és a tehetetlenség és darálod a feladatokat, miközben tudod, hogy nem lesz jó vége és már előre félsz, hogy mikor fog kipukkanni a lufi és hogy ki lesz ennek a szemtanúja. Mert azt az egyet tudod, hogy nem lesz szép látvány. Szóval már előre szégyelled magad azért, ahogy még nem is viselkedtél. Közben gyűlnek az energiák, amiket a tested és a háborgó lelked termel, hogy legyen erőd változtatni, de az elméd még nem tudja mi lenne a bölcs dolog. Az a fajta bölcs dolog, amit a jövőbeni éned is megköszön. Az egész egy hatalmas spirál, saját magát gerjesztő folyamat. Ott állsz, megfeszült, hogy visszatartsd a benned tomboló hurrikánt, hogy ne taroljon le mindent – beleértve téged is – és a józan eszed utolsó szirénje még néha belekiabál a zűrzavarba, hogy „majd, ha kicsit csönd lesz kitalálok valamit, hidd el van jó megoldás!”. Te pedig várod, hogy mikor lesz már végre egy kis csönd, amikor senki sem akar tőled semmit és az egyre hisztérikusabban zakatoló agyad is megáll végre.

És amikor már egészen kilátástalan a helyzet, hirtelen összeáll minden. Velem ez karácsony előtt egy nagyon váratlan és banális szituációban történt. Egyszer csak megjelent előttem egy kép. A kavargó iszap a barnás-zöldes-szürkés vízben abbahagyta táncát és megmerevedett. Én pedig – a néző - hirtelen perspektívát váltottam és máshonnan néztem a megmerevedett képet tovább. Így, a maga mozdulatlan csendjében már nem is tűnt pusztítónak. Sőt, még szép is volt, ahogy a vízen átszűrődő napsugarak megcsillantak az apró homokszemcséken. A kép meglepett, de nyugalommal töltött el. Nem értettem pontosan mit jelent, de tudtam, hogy a viharnak vége. Csak nézőpontot kell váltanom és ott lesz a megoldás előttem.

Tudom, hogy ez nem a spanyolviasz és hogy egy viszonylag közhelyes tanács, hogy válts nézőpontot. De amikor az ember ott áll egy helyzetben nem is olyan könnyű ezt megtenni.  Pedig gyakran nem változtathatsz azon, ahogy a dolgok állnak, de azon tudsz változtatni, ahogy nézed őket. Sőt, gyakran a megoldást is az új perspektíva tárja elénk. Full panorámában.